Az obstruktív alvási apnoe betegség a populáció kb. 5%-át érinti, hazánk­ban kb. 500 000 embert. Jelentőségét a következményes betegségek tár­háza adja. Szerepe van többek között a magas vérnyomás, a szívinfarktus, különféle szívritmuszavarok, az agyi érbetegségek (stroke) kialakulásában. Jellegzetes következménye lehet a fokozott nappali aluszékonyság, és szá­mos, a kognitív működések különféle aspektusait érintő hatás. A kórképpel kapcsolatosan sok új vizsgálati eredmény, információ áll rendelkezésre. A patofiziológia új szempontok szerinti átgondolása hozzájárul a betegség valódi súlyának megértéséhez a következményes kórképek kialakulásában.

Eljutott a vizsgálati szakaszba az első AI alkalmazásával fejlesztett gyógyszer, de már több újabb jelölt is kopogtat az ajtón.

A Versanis Bio egy globális fázis IIb vizsgálatot indít az obezitás újszerű, monoklonális antitesttel történő kezelésében.

FDA-engedélyt kapott egy amerikai start-up cég mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvere, a prosztatarák korai diagnózisát segítő ProstatID^TM.

Egy új vizsgálat szerint az antipszichotikus szerek szedése – dózisfüggő módon – enyhe hízással és koleszterin-emelkedéssel jár.

A fejlett országok morbiditási és mortalitási adatainak vezető betegségcso­portját változatlanul az ateroszklerotikus hátterű megbetegedések alkot­ják. Kiterjedt és intenzív kutatások fokozatosan feltárták az atherosclerosis legfontosabb rizikótényezőit és azok befolyásolási lehetőségeit. Az elmúlt három évtizedben a hypercholesterinaemia kezelésében elsődleges szerepet játszó sztatinok, illetve sztatin + ezetimib kombinált terápia alkalmazása le­hetővé tette az atherosclerosis progressziójának megállítását, kedvező eset­ben akár a plakk-képződés regresszióját is. A szűk mellékhatásspektrummal rendelkező és igen hosszú, akár egyszeri adag 180 napig tartó, 50%-os LDL-koleszterin-csökkenést eredményező inclisiran klinikai alkalmazása egy új korszak kezdetét jelenti az atherosclerosis elleni küzdelemben.

Egy 80 éves beteg 2020 októberében jelentkezett a sürgősségi osztályon néhány napja fennálló, egyre fokozódó lég­szomj panaszával. Három nappal korábban a beteg 39,4 °C-os láz és száraz köhögés miatt sürgősségi ellátásra szorult. Miután tünetei súlyosbodtak, a beteg felkereste a sürgősségi osztályt. 

Az örökletes, súlyos antitripszinhiány okozta májkárosodás kezelése ma még csak májátültetéssel lehetséges, de több, reménnyel kecsegtető gyógy­szerrel, köztük kis gátló (si) RNS-molekulákkal végeznek már II. vagy III. fázisú vizsgálatokat, így bővülhet a kezelési lehetőségek tárháza. A hu­mán antitripszin szubsztitúciós kezelést a pulmonális tünetek kezelésére engedélyezték.

Movement Disorders c. lapban novemberben megjelent új kutatás szerint a napi 1 mg-os rasagilin adagolás nem lassította a Parkinson-kór (PD) progresszióját.

Az Alzheimer-kór kezelésében értékelt fázis II/III. GAIN klinikai vizsgálat nem teljesítette ugyan az elsődleges végpontokat, de érdekes felvetésekkel állt elő a betegség kiváltó okát illetően.